A Bank of Israel szerint a kripto nem kerülheti meg a szankciókat – Netanjahu mégis tervez

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök október 24-én, pénteken az izraeli 10-es Economy csatorna gazdasági műsorában arról beszélt, hogy országa fel kell készüljön az esetleges nemzetköző pénzügyi szankciókra. A kormányfő szerint szükség lehet egy „kerülő gazdaságra”, ha a bankszámlákat is célzó korlátozások életbe lépnek.

Amikor megkérdezték, gondol-e kriptovalutákra és a blokkláncra, Netanjahu azt válaszolta: „Igen, nagyon is” – és hozzátette, hogy a blokklánc technológia szintén szóba jöhet. A miniszterelnök azt is közölte, már utasította tanácsadóit egy terv kidolgozására. A ynetnews szerint azonban a gazdasági minisztériumok és a miniszterelnöki hivatal magas rangú tisztviselői nem tudtak ilyen kezdeményezésről.

A jegybank szokatlanul kemény hangú válasza

A Bank of Israel szombaton, október 24-én közleményben reagált a kijelentésekre. A jegybank kijelentette, hogy a kriptovaluták „nem használhatók szankciók megkerülésére”, és az izraeli gazdaság érdeke, ha megőrzi kapcsolatait fő kereskedelmi partnereivel.

„A helyes irány az, ha megőrizzük gazdasági kapcsolatainkat legfontosabb kereskedelmi partnereinkkel, és a szankciók megelőzésére, valamint gazdaságra gyakorolt negatív hatásaik enyhítésére összpontosítunk.”

A közlemény szerint ez a kérdés a politikai vezetés felelősségi körébe tartozik. Netanjahu szombat este a 14-es csatornán nem hátrált meg: „Hallom az ellenállást, és figyelembe veszem. Meghallgatom, de azt teszem, amit a legjobbnak tartok” – mondta a jegybank tanácsára utalva.

Szakértők: a blokklánc nem mentesít a szabályok alól

A vita túlmutat a politikai vitán. Yair Avidan, a Bank of Israel volt bankfelügyeleti igazgatója szerint a blokklánc „nem megoldás a szankciók megkerülésére”: a tranzakciók továbbra is bankokra, fizetési szolgáltatókra és kereskedelmi partnerekre támaszkodnak, akik kötelesek betartani a nemzetközi szankciós előírásokat.

A kriptoipar sem támogatja az elképzelést. Tomer Sharoni, az Adresable kriptointelligencia-vállalat vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a fizetési eszköz megváltoztatása nem tesz engedélyezetté egy tiltott ügyletet, és a blokklánctranzakciók nyomon követhetők – ahogy Oroszország vagy Irán esetében is.

Az ellenzék is keményen bírálta a tervet. Gadi Ejzenkot, az Egyenesen párt vezetője „BibiCoin-víziónak” nevezte az ötletet, és nemzetbiztonsági fenyegetésként értékelte. Vasárnap több mint száz közgazdász – köztük a jegybank korábbi elnöke, Jacob Frenkel és több Nobel-díjas – nyílt levélben figyelmeztetett: a modell Oroszországra, Iránra vagy az apartheidkori Dél-Afrikára emlékeztető gazdasági elszigeteléshez vezethet.

Miért számít ez a tech-szektor számára?

Izrael jelentős technológiai exportőr: a külföldi ügyfelektől érkező kifizetések és a nemzetközi venture-befektetések jellemzően hagyományos banki és SWIFT-útvonalakon futnak. Egy szankciómegkerülésre épülő kriptostrategia – a jegybank és a szakértők szerint – nem ad valós alternatívát, viszont felgyorsíthatja a tőkekiáramlást és rontja a befektetői bizalmat.

A háttérben növekvő diplomáciai feszültségek állnak. Szeptemberben Nagy-Britannia, Franciaország és Kanada jelezte, hogy blokkolja a ciszjordániai izraeli településekről származó importot. Netanjahu kijelentései kevesebb mint egy héttel az október 27-i parlamenti választás előtt hangzottak el.

Tanulság magyar fintech-szereplőknek

A vita rávilágít arra, hogyan kezelik a hatóságok a digitális eszközöket a nemzetközi compliance keretben. Magyar vállalkozások és fintech-cégek számára az izraeli eset megerősíti: a kriptovaluták használata nem mentesíti a felhasználókat a nemzetközi szankciós kötelezettségek alól – ezt most a Bank of Israel is hatósági szinten rögzítette.

Források: Reuters, Ynetnews, The Times of Israel